A műtétre aznap reggel kellett érkeznem (éhgyomorra!), így már előtte való este be kellett otthon adatnom a trombózis elleni injekciót (Clexane). Minden belgyógyászati leletet vinni kell magunkkal, mert azt akkor kell leadni!

Szóval megtörtént a betegfelvétel, aztán felkísértek az osztályra, eredetileg a Kórterembe kellett volna ágyat kapnom, de ott nem volt hely, így egyből az Őrzőbe kerültem, ahol kaptam egy hálóruhát és az ágyamon vártam a műtétre. Fél8-ra érkeztem a kórházba és délben került rám a sor. Előttem 3 nőt is megműtöttek, kicsit felkészültnek éreztem magam attól, hogy láttam, milyen leszek a műtét után. Alig tudtak magukról, kábultak voltak, és persze egyből aludtak is tovább…

Műtét előtt bejött az altató orvos, aki kikérdezett az előző leleteim alapján, a betegségeimről, hogy voltam e már altatva. Igazából sok mindent nem mondott, ami fontos lenne. Műtét előtt nem kellett ott külön lezuhanyozni, pedig azt hallottam, hogy szokás, de ezek szerint csak nagyobb műtéteknél vagy kórház függő lehet...

No, de elérkezett a 12:00 óra, a Xanax (amit engedélyeztek egy korty vizzelbevenni!) hatása alatt kissé nyugodt voltam, mikor értem jött az ápoló, hogy elvigyen. (Azt meg kell jegyeznem, hogy nagyon tartottam a beöntéstől, hogy kapok, mert sok helyen olvastam róla. DE! Első pozitív hír volt, hogy nem kaptam beöntést, sőt katétert sem! Még két kellemetlen gonddal kevesebb volt.) Nagyon kedves volt, és nyugtatott,hogy hamar túl leszek rajta, gondoljak majd valami szépre, és akkor szép álmom lesz. A műtőbe mi érkeztünk elsőnek, az orvosok még szinte bent sem voltak, olyan gyorsak voltunk :D Feltettek a műtőasztalra, ami hasonlít a nőgyógyászati vizsgáló asztalra, a lábaimat betakarták, engem szintén és kaptam egy zöld hajhálót. Aztán oxigént kellett belélegeznem, kaptam egy branült és szép lassan elaludtam, természetesen semmi emlékem nincs a hátralévő időről :D (folyt....)